A rendszerváltás után, 1990 nyarán megnyíltak a katonai repülőterek kapui a civil közönség előtt. Ekkor jött a feladat a taszári pilótáknak, hogy egy kötelék megalakulásával elkápráztassák a nézőközönséget. A kötelék műrepülés rendkívül látványos, ám ehhez rengeteg gyakorlás kell. Sajnos a felkészülésre nem állt rendelkezésre elegendő repülési idő, így valami más jellegű dolgot kellett kitalálni. Ekkor jött az ötlet, hogy az ezred által kiválóan begyakorolt kötelék légiharcot fognak majd bemutatni. Így a Kötelék 3 darab MIG-21 bisz típusú harci gépből állt, melyből egy imitálta az ellenséget. A kötelék tehát megalakult az ezred állományából Doma Sándor alezredes „Bömbi” (TURUL századparancsnok) vezetésével, a jobb kísérő Tülkös János százados „Büri” (századmegfigyelő) lett, a bal pedig Dósa József őrnagy „Gypsy” (századparancsnok helyettes) volt. A csapat a mindennapi feladatok mellett készült a bemutatóra. Az első bemutatkozásuk 1990. szeptember végén lett volna, ám egy sajnálatos pápai repülőbaleset miatt, melyben a pilóta életét vesztette, nem engedélyezték a bemutatót. Így a taszári nyílt nap csak statikus bemutatóból állt. A Kötelék bemutatkozására egy évet várni kellett.

    1991. szeptember 21-én a CORVIN alapítvány és az ezred személyi állománya szervezésében megrendezték a Magyar Légierő első nagyszabású nemzetközi rendezvényét Taszáron, az I. Nemzetközi Repülőnapot. A repülőnapon magyar, amerikai és csehszlovák pilóták tartottak bemutatókat, köztük a híres amerikai műrepülő kötelék a Thunderbirds. A taszári légiharc bemutató kötelék ekkor mutatkozott be a nagyközönségnek. A csapatot Doma Sándor alezredes „Bömbi”, Tülkös János százados „Büri”, Dósa József őrnagy „Gypsy” alkotta. Az ellenséges gép függőleges vezérsíkját, a törzsének hátsó és alsó részét a megkülönböztethetősé g végett fehérre festették. A festék azonban felázott, és a bemutatóra már egy része le is vált. A támadó gép a 1874-es oldalszámú MIG-21 bisz, a védekező gépek pedig a 2098 és 2021 oldalszámú gépek voltak.

    1992. augusztus 8-9-én ismét nemzetközi repülőnapot szervezett a CORVIN alapítvány ”Randevú a Nyitott Égbolton” elnevezéssel, melynek szintén a 31. Kapos Harcászati Repülőezred adott helyet. Itt már több nagy kötelék mutatkozott be, a lengyel Iskra, a svájci Hunter, a francia Alpha Jet, s mellettük ismét levegőbe emelkedtek a taszáriak is. A magyar köteléket itt keresztelték el a külföldi tudósítók Kapos Red névre. Ekkor mutatkozott be a Magyar Légierő első különleges festésű gépe, a sárgára festett és ellenség szerepét játszó, CÁPETI névre keresztelt MIG-21 bisz. Augusztus 8-án Doma Sándor alezredes „Bömbi”, a kötelék parancsnoka, Tülkös János százados „Büri”, jobb kísérő és a CÁPETI pilótája Dósa József őrnagy „Gypsy” repülték a bemutatót. Azonban augusztus 9-én lehetőséget kapott a bemutató repülésére a tartalék pilóta is, aki mindenkinek a szerepét begyakorolta a felkészülés során. Az új szereplő Pál István százados „Schweppes” volt, aki a kötelék parancsnoka szerepében mutatkozott be. A támadó gép a „Cápeti” 1904-es oldalszámú MIG-21 bisz, a védekező gépek pedig a 1953 és 2105 oldalszámú gépek voltak. Mivel az 1992-es repülőnap már eléggé nagyszabású rendezvény volt, így több nyugati ország repülő delegációja is megnézte, köztük Paul A. Bowen úr, az Angol Királyi Légierő Repülő Alapítvány (The Royal Air Force Benevolent Fund) vezetője.
Paul úr meg is hívta a Köteléket a következő évben megrendezendő nemzetközi légishow-ra Fairfordba, melyen az angol légierő 75. születésnapját ünnepelte.



    1993 elején meg is érkezett a hivatalos meghívó a „Royal International Air Tattoo”-ra, melyet 1993. július 24-25-én tartottak. A Kötelék ekkor történelmet írt, hiszen nyugaton még nem szerepelt magyar katonai repülőkötelék. Az angliai kiutazásra vették fel hivatalosan a „Hungarian Sky Hussars” nevet. A csapat tagjai azonban cserélődtek az előző évekhez képest. A kötelék vezére Doma Sándor alezredes „Bömbi”, jobb kísérője Körömi József őrnagy „Csücsör” volt, az ellenség szerepében Pál István százados „Schweppes” repült, a tartalék pilóta pedig Beke József őrnagy „Bruci” lett. A szóló bemutatóra Pinkóczi József alezredes „Pinkó” (BOSZORKÁNY századparancsnok) készült fel. A Huszárok kiutazása kalandosra sikerült. A gépek és a pilóták is teljesen a keleti blokkra voltak berendezkedve, s így kellett átrepülniük egész Európán. A kötelék rádióforgalmazását egy magyar An-26 típusú szállítógépből segítette egy magyar származású amerikai vadászpilóta, Szabó Csaba őrnagy. Már a felszállás után problémák akadtak, Körömi József őrnagy „Csücsör” műszaki probléma miatt nem tudta szabályozni gépén a beáramló levegő mennyiségét, mely teljesítménycsökkené st jelentett a többi géphez képest. A következő probléma akkor adódott, mikor átrepültek a határon és a csehek nem engedélyezték a leadott terv szerinti útvonalrepülést. A Köteléket hosszabb útra kívánták irányítani, ám ez „Csücsör” gépének problémája miatt kivitelezhetetlen lett volna, ugyanis gyorsabban fogyott az üzemanyag. A Kötelék végül az eredeti terv szerint repült tovább a német határig, ahol három brit Tornádó várta őket. Két Tornádóra kellett rácsatlakoznia két-két MIG-21-nek, a harmadik Tornádó pedig fényképezte a köteléket. Németországban azonban kénytelenek voltak az eredeti tervtől eltérni az időjárás miatt, így Brüggen helyett Norvenich felé vették az irányt, s közben „Csücsör” üzemanyaga rohamosan fogyott.

 

    A felhőalap rendkívül alacsony volt, így a repülőtérhez közeledve a tolmácson keresztül kérték a Tornádó pilótákat, hogy mikor beálltak pályairányra, engedjék ki a futóművet, ezzel jelezve, hogy jó irányon vannak. Ám a külföldi pilóták ezt elfelejtették, s „Csücsör” aligha rendelkezett egy iskolakörre elegendő üzemanyaggal. Szerencsére előbukkant a felhő mögül a pálya, és egy pillanat alatt sikerült letenni a gépet. A leszállás után megtankolták a gépeket. A tankolás az elején akadályba ütközött, mivel eredetileg nem erre a reptérre tervezték az üzemanyag utántöltést, melyet aztán sikerült megoldani. A feltöltés után továbbindultak Fairford irányába. A következő gond felszálláskor adódott, ugyanis „Csücsör” gépén továbbra is fent állt a műszaki probléma, így folyamatosan szakadt le a Tornádóról és kezdett eltűnni a felhőben. Ekkor vette fel rádión a kapcsolatot Doma Sándor alezredessel „Bömbivel”, s a begyakorolt módszer szerint repültek tovább. Végül a felhőből úgy repültek ki, hogy az első Tornádón egy MIG-21, a második Tornádón három MIG-21-es volt, sikerült a második kötelékre rácsatlakozni. Innentől már problémamentes út vezetett Fairford-ig.

    Az egyik Tornádó pilótája a híres brit John Peters volt, aki John Nichollal katapultált az iraki háború idején Irak felett, s hosszas kínlódás után sikeresen szabadultak az iraki fogságból. A később kiadott könyvükben (Tornado század – vadászrepülők hétköznapjai) így ír John Peters az „eltévedt gépről”:
„Tankolás után továbbindultunk Fairfordba. Az egész útvonalon sehol nem volt igazán jó az idő, de a magyarok bizonygatták, hogy képesek lesznek tartani a köteléket velünk. Megint két-két MIG-et vezettünk, és indulás előtt elmondtuk nekik: - Ha a felhőben leszakadnátok, emelkedjetek és maradjatok az irányon, mi meg majd megkeresünk benneteket. – Amikor kibukkantunk a felhőréteg tetején, megláttam a Főnököt, de csak egy MIG ragadt a farkán – a másikat elvesztettük. Törtem a fejem, hogy a fenébe találjuk meg valaha is, de Humpo, a navigátorom hátramutatott: bennünket most már három MIG követett. Nem tudom és soha nem is akarom megtudni, hogyan szakadhatott le az a harmadik gép a Főnökről, hogyan repülhetett „vakon” vagy 6000 métert a sűrű felhőben, és hogyan ragadhatott rá végül az én, hat kilométerre mögötte repülő két MIG-emre. Egy tűt a szalmakazalban megtalálni gyerekjáték ehhez a teljesítményhez képest. Olyan ez, mintha az ember egysávos úton egy vörös Lada után haladva sűrű ködben hajtana, aztán, amikor a ködből kibukkan, azt látná, hogy a Lada mögötte jön. Ha valaha az ötödik dimenzió létezésére keresnék bizonyítékot, ennek a MIG-nek a pilótájához fordulnék.”

    A bemutató előtt szintén gondok adódtak, ugyanis Pinkóczi József alezredes „Pinkó” gépe nem indult. A magyarok műsora ráadásul a szóló műrepüléssel kezdődött, utána jött a légiharc. A gép továbbra sem indult, a repülést viszont kezdeni kellett, így Doma Sándor alezredes „Bömbi” gépével lett végrehajtva a bemutató. A 1874-es oldalszámú gép is beindult végül, így a gép a Kötelékben kapott helyet. A szóló gép oldalszáma 5540, a támadó gép „Cápeti” 1904-es oldalszámú MIG-21 bis, a védekező gépek pedig a 1874 és 5822 oldalszámú gépek voltak. A „Magyar Égi Huszárok” nagy elismerést váltottak ki a nézőkből és szakemberekből. Ezen szereplés után több meghívás is érkezett Európa országaiból, de sajnos a Köteléket nem engedték szerepelni többet.
A „Hungarian Sky Hussars” utolsó repülésére 1993. augusztus 6-án került sor Kecskeméten, amikor egy sajtótájékoztató keretében a felső vezetőség és a politikusok láthatták a dinamikus bemutatót. A Kötelék sikerességének ellenére azonban nem repülhetett több bemutatót a Csapat. Ezzel a dátummal végleg megpecsételődött a „Hungarian Sky Hussars” sorsa, s soha nem repülhetett a Kötelék többet.



    A történethez tartozik még a gépek jelenlegi sorsa. A 2098, 2021, 1953, 2105, 5540 oldalszámú gépek Pápán az enyészetnek lettek ítélve, az 5822 oldalszámú gép a 90-es évek végén Pápán lezuhant, a pilóta sikeresen katapultált belőle. A 1904 oldalszámú CÁPETI a szolnoki repülőmúzeumban kapott helyet. A 1874 oldalszámú gépet pedig egy német magángyűjtő vásárolta meg. A gép jelenleg Niederalteich-ben van kiállítva, Josef Voggenreiter tulajdonában levő Gerhard Neumann Museum-ban. Josef felkutatta a gép történetét és felkereste a Köteléket, azóta is tartva velük a kapcsolatot. 2007-ben és 2009-ben meghívta a Huszárokat a minden 2. évben megrendezendő F-104 Starfighter pilóták találkozójára. A gép bármikor megtekinthető a Múzeumban, bővebb információ itt található: www.f-104.de